Egy budapesti lakás 18 év átlagbér — 2010 óta 50%-kal nehezebb
2010-ben egy átlagos 60 m²-es budapesti lakás megvásárlásához kb. 12 évnyi átlagos magyar nettó bér kellett. 2024-ben ez a szám 18 év — az arány 15 év alatt 50%-kal romlott. Bécsben közben javult.
Mit látunk?
A számítás egyszerű: egy átlagos 60 m²-es lakás teljes ára osztva az ország átlagos éves nettó bérével. 2010-ben egy budapesti dolgozó 12 év fizetésével ki tudta fizetni egy lakás teljes árát (papíron — természetesen valós életben kell hitel, megtakarítás stb).
2024-re ez 18 évre nőtt. A budapesti négyzetméterár 3,3-szorosára nőtt (~400 000 Ft → ~1 320 000 Ft / m²), miközben a magyar nettó átlagbér csak 3,0-szorosára (~140 000 Ft → ~430 000 Ft / hó).
Miért romlott?
Két fő tényező: külföldi befektetők (Airbnb, második otthon, devizahitel-bedőlés után tömeges felvásárlás) és építési boom hiánya — Budapesten 15 év alatt nem épült elég új lakás a kereslethez képest. A CSOK + falusi CSOK célzottan vidékre irányította a támogatást, nem a fővárosba.
A 2010-es évek elején még pozitívabb volt a kép: a devizahitel-válság után az ingatlanárak csökkentek, és relatíve elérhetőbbek voltak. A nagy emelkedés 2014–2022 között történt — durván megduplázódtak a budapesti árak.
Mit jelent ez a fiatalok számára?
Egy 30 éves diplomás budapesti, aki átlagbért keres és semmit nem költ, elméletileg 48 éves korára tudná kifizetni egy átlag-lakás teljes árát. Hitelt használva ez gyorsabb (~10-15 év), de a havi törlesztés a nettó bér 30-50%-át teszi ki.
Forrás és módszertan
Adatok: KSH (átlagbér 2010, 2024), MNB Lakáspiaci Jelentés (lakásárak, négyzetméterár-indexek), ingatlan.com áradatbázis (Budapest átlag), Eurostat (Bécs, Prága). Számítás: 60 m² × városi átlag négyzetméterár / éves nettó átlagbér (12 × havi nettó). Az "év" itt elméleti — feltételezve hogy a teljes bért a lakásra költené az illető (nem realista, csak arány-mutató). 2024 év végi adatok; 2025-ös teljes adat még nem elérhető.