1981 óta 44 évig minden évben fogy a magyar népesség
A magyar népesség 1981-ben érte el csúcspontját: 10 710 000 fő. Azóta 44 éven át minden évben kevesebb magyar van — 2025. január 1-jén 9 500 000 fő. Ez −1,21 millió — egy Budapest + Győr méretű populáció tűnt el.
Mit látunk?
Magyarország a II. világháború után 20 évig nőtt — 9M-ról 10,7M-ra 1981-ig. Azóta megszakítás nélkül fogy. A természetes fogyás (születések vs halálozások) 1981 óta minden évben negatív. A bevándorlás és a területvisszacsatolások csak lassították, nem fordították meg a trendet.
Miért fogyunk?
Három tényező: alacsony termékenység (1,55 gyerek/nő, az EU átlag is csak 1,53), magas halálozás (a férfiak élettartama 10 évvel rövidebb mint Nyugat-Európában), és emigráció (2010 óta ~400 000 fő ment el tartósan külföldre, főként 25-40 év közötti aktív dolgozó).
Mit mond a KSH a jövőről?
A KSH középváltozatú prognózisa szerint 2070-re 8 millió alá csökken a lakosság. A pesszimista változatban 7,2 millió — azaz minden negyedik magyar "eltűnne" 45 év alatt. Az optimista változatban is csak 8,5 millió.
Forrás és módszertan
Adatok: KSH (Központi Statisztikai Hivatal), STADAT 22.1.1.3 "Népesség korév és nem szerint, január 1." és 1.1 "Népesség, népmozgalom (1900–)". Népesség-prognózis: KSH Népességtudományi Kutatóintézet (2023 vintage). "Természetes fogyás" = születések – halálozások egy adott évben. 2025-es adat előzetes becslés. Az 1981-es csúcs 10 710 000 fő (január 1.), a 2025-ös érték 9 500 000 fő (január 1. becslés).