Tokaj: a világ első hivatalosan védett borvidéke — 1737
III. Károly 1737-es uralkodói rendelete kijelölte Tokaj-Hegyalja pontos földrajzi határait — ez volt a világtörténelem első jogilag védett borvidéke. 118 évvel Bordeaux klasszifikációja előtt, és 79 évvel a Chianti-borvidék szabályozása előtt.
Mit látunk?
Chianti 1716-os szabályozása csak a bor típusát védte, nem a földrajzi határokat. Tokaj 1737-es rendelete volt az első, amely földrajzi határokat is rögzített — és amelyhez minősítési rendszert is csatolt (első, másod- és harmadosztályú szőlőhegyek). Ez az eredeti "appellation" elv.
Miért volt Tokaj az első?
Három tényező találkozása. 1. Tokaj már a 17. században nemzetközi exporttermék volt — lengyel, orosz, szász és osztrák udvarok kedvelték. 2. Az aszú-bor hamisítása könnyű volt (édes bor + más termés). 3. III. Károly német-római császár mint Habsburg uralkodó egyszerre védte a magyar nemesi jövedelmet és az állam exportbevételét.
Az aszú — külön technológia
Nem csak a szabályozás, hanem a módszer is magyar találmány. Az aszú-bor a botritiszes (nemesrothadásos) szemekből készül — ezt a tokaji pincemesterek fedezték fel a 17. században, 150 évvel a francia Sauternes előtt. A német Trockenbeerenauslese (1775) is a tokaji technológiát importálta.
Forrás és módszertan
Forrás: Tokaji Borvidéki Hegyközségi Tanács, Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV), UNESCO World Heritage Convention Decision 26 COM 23.28. III. Károly 1737-es rendelete: "Decretum Regium super Vineis Tokaj-Hegyalja"; eredeti szöveg a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv-ban. A Chianti 1716-os rendelet Cosimo III de' Medici "bando", amely Chianti, Pomino, Carmignano és Valdarno di Sopra borokat védte, de nem rögzített szigorú földrajzi határokat — emiatt sorolja a legtöbb bortörténész Tokajt "első appellation"-ként.